Az általános forgalmi adó megjelenésével szinte azonnal megjelentek a fiktív számlák is. Túl nagy volt a csábítás: némi papírmunkával akár nagy összegű nyereség ütheti a markunkat, miközben a kockázat kicsire csökkenthető. Örök harc folyik a számlahamisítók és a hatóságok között, miközben mindkét oldalon vannak eredmények és kudarcok is. A médiában rendre megjelennek hírek számlagyárakról, cégtemetőkről. Nem kétséges, hogy ezekben az ügyekben nincs miről beszélni, itt szándékos bűncselekményekről van szó, amikkel súlyosan károsítják a költségvetést, azaz mindannyiunkat.
Vannak azonban más esetek is. Ezeknek pedig könnyen szenvedő alanyaivá válhatunk, amire sokszor csak utólagos ellenőrzések során derül fény, a következmények pedig rendkívül súlyosak is lehetnek.
A fiktív számla megnevezés többféle eseményt takarhat:
- a számlakibocsátó nem adóalany
Találkoztunk olyan esettel, ahol egy biztonsági őrzést folytató cég adószámát törölték, mert nem vett át különböző értesítéseket a hatóságoktól. Csakhogy a törlésről maga az adott cég vezetője, és partnerei sem értesültek, ezért a számlákat ezután is a szokásos rendben kiállították, azokat befogadták. Az egyik vevő számára akkor derült ki az eset, amikor egy ellenőrzés során felvilágosították a revizorok, hogy nem létező vállalkozás számláit fogadták be. Az ilyen problémák könnyen kivédhetők, ha az interneten bárkinek ingyenesen elérhető adatbázisokból rendszeresen tájékozódunk.
- a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre
Ha a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlán szereplő - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó az adott ügyletben nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát az adott ügyletnél hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.
Érdekes új jogi helyzet állhat elő az Európai Bíróság 2012 közepén született ítélete következtében. A jogvita abból bontakozott ki, hogy egy lengyel társaság az alapítása előtti időszakban keletkezett számla alapján is érvényesíteni kívánta áfalevonási jogát. A lengyel adóhatóság az áfa levonását az immár megalakult társaságnál lefolytatott ellenőrzése során jogtalannak ítélte, elsősorban amiatt, hogy ezek a számlák szükségképpen a tagok, és nem a társaság nevére szóltak. Az ítélet szerint, ha a tényállás számlától eltérő eszközökkel is megállapítható és a számlával való rendelkezés követelménye sérti az adóalany áfa levonásához való jogát, akkor az adólevonásnak nem lehet akadálya a nemzeti előírásoknak nem megfelelő bizonylatolás. Bár az uniós szabályok szerint a számla kötelező, az már nem uniós előírás, hogy a számla az adót ténylegesen levonásba helyező társaság nevére szóljon.
Nincs tudomásom még arról, hogy van-e az ügyletnek magyarországi következménye a joggyakorlatban, de lehetséges, hogy lesznek fejlemények.
- a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív
Ez a legnehezebben értelmezhető és bizonyítható eset, ezért a legtöbb fejfájást ez okozza az adózóknak és a hatóságoknak egyaránt. Számtalan esetben fordult elő ugyanis, hogy megvalósult eseményeket egyes vállalkozók fiktív számlák alapján kívántak elszámolni, ezzel fedezve akár „fekete foglalkoztatást”, akár más nem törvényes cselekményeket, vagy csak egyszerűen ezzel növelték meg költségeiket. Az adóhatóságok ezért különösen szigorúan ítélik meg ezeket az eseteket.
Sokszor azonban ennek a jogszerűen eljáró vállalkozók isszák meg a levét. Sok iparágban, különösen az építőiparban lett mára szokásos az alvállalkozói láncolatok segítségével történő munkavégzés. A sor végén egy fővállalkozó áll, akinek a hatóságok sok éves eljárása alapján helyt kell állnia nemcsak az összes alvállalkozója törvényes működéséért, hanem azok alvállalkozóiért is felelnie kell, ha vissza akarja igényelni a befogadott számlákban szereplő általános forgalmi adót. Legalábbis évekig az volt adóhivatal ellenőrzési gyakorlata, ha az alvállalkozói láncolat akár egyetlen eleménél szabálytalanságot véltek felfedezni, akkor megtagadták az ÁFA visszaigénylését. Megtörtént ez olyan esetekben is, amikor az adott fővállalkozót olyan vállalkozás jogszerűtlen magatartása miatt marasztalták el, aminek a létezéséről nem is tudhatott. Ráadásul ezek a fiktív számlás ügyletek ma már 200%-os(!) bírsággal sújthatók , és ezt egyre gyakrabban alkalmazzák is.
2012 közepétől azonban némi remény kezdett felcsillanni a vétlen adózók számára. Több olyan ítéletet is hozott az Európai Bíróság, amely korlátozta az adóhivatal korlátlan adómegállapítási jogát, és megváltoztatta a bizonyítási kényszer addigi gyakorlatát. Az Európai Bíróság ítélete szerint a magyar adóhatóság nem az uniós irányelvnek megfelelően járt el olyankor, amikor a beszállító által elkövetett szabálytalanságok miatt a beszerző adóalanyt büntette annak az érdemi vizsgálata nélkül, hogy az tud(hat)ott-e az esetleges szabálytalanságokról. Bár az adóhatóság számára ez kényelmesebb megoldást jelentett, mint megtalálni a csalást ténylegesen elkövető adóalanyt, az egyébként jogkövető adóalanyok számára ez a gyakorlat komoly kockázatokat hordozott.
Azóta születtek magyar bírósági ítéletek is, és nagyobb sikerrel fel lehet venni a harcot az adóhivatal nem kellően körültekintő ellenőrzési gyakorlatával szemben is. Nekünk is vannak sikereink ebben a témában.
Amennyiben hasonló gondokkal küzd, és igazságtalannak érzi az ellenőrzések során elszenvedett károkat, forduljon hozzánk bizalommal. Minden helyzetben van jobb megoldás!
